Az ország észak-nyugati csücskében, a Duna (Öreg-Duna vagy Nagy-Duna) és a Mosoni-Duna ölelésében terül el a Szigetköz, Magyarország legnagyobb szigete. A Szigetköz a "Duna ajándéka". A folyó Magyarországra érve ágakra szakadt és szigetek sokaságát hozta létre, így kialakult ez az Európában egyedülálló mellékágrendszer.
A Szigetköz vadregényes tája, gazdag növény- és állatvilága az idelátogatókat számtalan élménnyel ajándékozza meg. Több 100 kilóméternyi víziút várja a vízitúra szerelmeseit, a kerékpárosok számára a gyönyörű természet nyújt kikapcsolódást. A végtelen víz jó fogásokat ígér a horgászat kedvelõinek is.

A település 3 kisebb sziget (Cikolasziget, Sérfenyõsziget és Doborgazsziget) egyesülésével jött létre 1969-ben. A Zátonyi-Duna és a Gazfűi-holt-Duna ágak övezte kis falu a városból vidékre menekülõk ideális paradicsoma. A Zátonyi-Duna partján kiépített strand várja az ide látogatókat. A töltésen túl a Kisvesszõsi megállótól indulnak a vízitúrák a hullámtérbe. A falutól kb. 7 km-re található a Denkpáli Hallépcsõ, mely a Duna rehabilitációjának egyik fázisaként épült, gyalog, kerékpárral és vízen egyaránt megtekinthetõ. Dunaszigeten található a vízparti Zátonyi Csárda Panzió és Étterem.

Az Árpádkori múltra visszatekintõ településrõl az ez elsõ írásos említés 1165-bõl származik. Évszázadok alatt több nemesi család is élt itt. Utolsó tulajdonosa a "szegények orvosának" nevezett Batthyány-Strattmann László, akit 2003-ban avattak boldoggá. A család kastélyában ma általános iskola mûködik.

A falutól nem messze található a Dunakiliti víztározó és duzzasztómű, mely számos túra útvonal állomása. 1977-ben Csehszlovákia és Magyarország szerzõdést kötött egy közös dunai vízlépcsõ-rendszer megvalósításáról, melynek értelmében a magyar oldalon Dunakilitinél egy duzzasztómű segítségével a vizet egy mesterséges csatornán a szlovákiai Bõs-i erõmûbe vezették volna.

1978-ban el is kezdõdtek a munkálatok. Az idõközben egyre erõsödõ környezetvédelmi mozgalmak felhívták a figyelmet a komplexum természetkárosító- ill. pusztító hatásaira, így a magyar kormány 1989-ben határozatot hozott a vízlépcsõ, ezzel együtt a dunakiliti duzzasztómű építésének leállításáról. A szlovák fél azonban nem hagyott fel a munkálatokkal. 1992-ben Dunacsúnynál megépítette a Dunakiliti duzzasztót kiváltó létesítményt és elterelte a Dunát az 1852-1811 fkm között.

Az elterelés következtében a Szigetköz hullámtéri mellékágrendszerében a medrek nagy része kiszáradt. Ma a vízpótlást a Dunakiliti duzzasztómû felett kialakított fenékküszöb segítségével oldják meg, így Szigetköz visszanyerte éltetõ erejét, a vizet.

A település a Mosoni-Duna partján fekszik. A szigetköz kapujaként emlegetett falu neve utal a múltjára is: hajdani lakói a magyaróvári uradalom halszállítói voltak. A falu központjában található az új barokk stílusú templom, melyet Mária Krisztina fõhercegnõ építtetett 1777-ben, freskóit Maulbertsh tanítványok festették. A templom védõszentje Szt. Márton.

A Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál fekszik Mosonmagyaróvár, mely már a római korban jelentõs katonai védõbázis volt Ad Flexum néven.

Az 1300-as években királynõi városi rangot kapott, 1529-tõl pedig Habsburg birtok. Mosonmagyaróvár fõbb látnivalói közé tartozik az Óvári vár. E szabálytalan négyszög alakú épületben 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg agrár-felsõoktatási intézményt alapított. Az intézmény ma is működik Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kar-ként.

A Deák-téren található a volt Habsburg fõhercegi kastély, melynek falai közt ma Piarista Rendház és Gimnázium mûködik. Az épület érdekessége a sarokerkélyén elhelyezett Kossuth Lajos szobor, mely annak emlékét õrzi, hogy Kossuth ebbõl az erkélybõl mondott toborzó beszédet a magyaróvári népnek. Mosonmagyaróvárt két városrészbõl Mosonból és Magyaróvárból egyesítették 1939-ben. A város 2004-ben ünnepelte 650. évfordulóját, melynek emlékéül az evangélikus templommal szemben felavatták Nagy Benedek alkotását, az Európa-követ.